Boldog szülinapot Gackt-sanXD
Valójában ma van Gackt Comiu kb 38adik szülinapja szóval ez a bejegyzés róla fog szólni. Ez a friss is rövid lesz. Szóval kezdem. Gackt Comui egy irtó tehetséges ember.Egy rövid kis emlékeztető róla:
Állítása szerint a neve Satoru Okabe és több mint 400 éves. Ezeken a hangszereken játszik: trombita, tuba, harsona, zongora, gitár, dob és basszus gitár, ezen kívül számos hagyományos japán hangszeren is tud játszani. Beszélt nyelvek: japán, angol, mandarin, kantoni, koreai és francia.Vámpírnak is mondja magát szóval elég érdekes fazon.Bátran ajánlom mindenkinek hogy hallgassa a zenéjét.Nekem mindig a szívemig hatol a hangja és előhozza az érzelmeimet.Ilyenkor szoktam igazán elgondolkodni a világról amiben élünk.Például mindenki szidni szokta az időjárást,de miért? Biztos nem tudják hogy ezek védenek meg minket a kozmikus viharoktól ami elpusztítanának minket.Vagy azt mondják hogy a kutyájuk rossz.De ki hibája vajon ez? Hiszen az illető nem nevelte meg.Vagy a macska megkarmolta a gazdáját.Ám a gazda lehet nem is sejti hogy csak figyelmet és törődés kér vagy ha túlságosan körül zsongjunk nyugalmat és egy kis teret.Vagy ha egy gyerek azt mondja az apjának vagy anyjának hogy haggy békén vagy haggyá már akkor csak teret szeretne.De mi van ha ennél rosszabb a helyzet? Akkor sajnos már a lélek sérült.És erre a sérülésre 2gyógyir van a szeretet és az idő.De tehetnénk ezek ellen mégsem tesszük hiszen az átlag ember kicsit vagy nagyon önző vagy vak az ilyen dolgokra.Ugye milyen furcsa? Például vegyünk engem.Magányos voltam nem volt mivel törődnöm és nem volt miért élnem csak csak tanultam,ettem,ittam satöbbi.Beleragadtam egy körforgásba amiből nehéz szinte lehetetlen kijutni.De ki akartam törni ezért mindent megtettem.Igaz a hétköznapjaim szürkék voltak és elkeserítőek de próbáltam pozitív lenni vagy legalábbis elrejteni a valós érzelmeimet a külvilág elől.És ez ment.De aztán rájöttem hogy ha nincs célja az életemnek,de viszont az nem élet...Pusztán keserű,fájdalmas létezés....Ekkor indítottam el a blogot.Így volt miért leülnöm a gép elé és tehettem valamit.De ez még mindig nem volt az igazi.Ekkor kaptam a kutyámat.Egy apró szőrös kis teremtményt aki rám volt utalva.Így van miért felkelnem és van célom is.Bár ez nem érdekel senkit de jól esik kiírni magamból.Csak egy kiskutyát kaptam aki segített mindent újraértelmezni és miatta kaptam vissza a hitem és újra el akarom érni a célom.Azt hogy állat orvos legyek.Furcsa nem? Csak egy kiskutya,de mégis mit el nem ér:) Most Snoopy miatt szedem újra a gyógyszereim és szeretnék meggyógyulni,bár ezt szinte senki sem tudja.Azt viszont már nem írom miért kell gyógyszert szednem.Ez még számomra ugyanúgy fáj mint 1éve amikor megtudtam.Egyébként még mindig mamámnál vagyok és hiányzik az én kiskuytámXD Na de mindegy jól eltereltem mindent és szar bejegyzés lett de mindegy....Legalább frisseltem.
Ennyi voltam mára
Yoriko voltam
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése